A bőr rétegei

I. A hámréteg felépítése

A hámréteg 0,2 mm vastag, (felhám vagy epidermis), a bőrünk legkülső rétegét képezi, döntően  (90 %)  hámsejtekből áll, melyek pusztulása során képződik a szaruréteg.  A szaruréteg élettelen ugyan, de fontos védelmi szerepet tölt be, ami megakadályozza a külső esetleg káros anyagok, kórokozók bejutását a szervezetbe. ( A maradék 10 %-ban találhatók még pigment sejtek, immun sejtek, inzulintermelő sejtek, Merkel- sejtek, Langerhans- sejtek).

A hámréteg szövettanát tekintve többrétegű, 5 külömböző réteget különítünk el:

-alapi réteg

-tüskés réteg

-szemcsés réteg

-fénylő réteg

-szaru réteg. 

(1) Alapi réteg : szorosan tapad, az alatta lévő irhához, rostok segítségével. A két réteg hullámvonal lefutását követve harmonikaszerűen kapcsolódik egymáshoz. Az alapi rétegben a sejtek egyetlen sejtsort képeznek, itt történi a hámsejtek osztódása, a hám megújulása. Az osztódást követően az új sejt továbbra is az alapon marad, a másik sejt elindul felfelé, és mire a hám külső rétegébe ér, szaruval kitöltött élettelen sejt lesz belőle. A henger alaku hámsejtek egyre ellaposodnak, s bennük először a keratin elő anyagai, majd érett keratin képződik. 

(2) Tüskés réteg: az alapi réteg felett található, több sejtsor képezi, neve a sejtek közötti szoros kapcsolatra utal. Ez a réteg biztosítja a rugalmasságot, véd a külső mechanikai behatásokkal szemben.

(3) Szemcsés réteg: szintén több sejtsor képezi, s itt a hámsejtekben jól megfigyelhető a „szemcse”, ami már a keratin elő anyagának tekinthető.

(4) Fénylő réteg: itt már nincs a sejtekben sejtmag, a sejteket keratin szálacskák töltik ki. A sejtek szabályos elrendeződése jellegzetes fényt mutat. Igazán a tenyéren és a talpon látható jól, ahol a hám vastagabb.

(5) Szaru réteg: a legkülső réteg, itt a sejtek ellaposodtak, lemez szerűen összepréselődtek és a sejthártyán belül, a sejt belsejét szaru tölti ki. A szaru egy fehérje természetű anyag, mely oldhatatlan. Az elhalt hámsejtek a bőr felszínéről hámlás formájában leválnak.

Azt az időt, amíg a hámsejt a bőrfelszínre eljut, átfordulási időnek nevezzük ez normális esetben kb. 28 nap.

II. Az irha felépítése rétegei, sejtjei:

A bőr középső rétegét képezi, kötőszövetes réteg, amelyet döntően rostok alkotnak, találhatók még érhálózat, idegrostok, idegvégződések, tapintó testek valamint járulékos elemek, pl.: szőrtüsző, mirigyek. Az irhában találhatók még egyéb kötőszöveti sejtek, amelyek az immunvédekezésben játszanak szerepet. Az irha laza rostos kötőszövet, fontos szerepet tölt be a hő háztartásban. Fő sejtje a  kötőszöveti sejt, amely a rostokat és a rost közötti alapállományt termeli.

Az irhában 3 különböző réteget különítünk el,

– a nyúlványos réteget, ahol a hámnyúlvánok benyúlnak az irhába

– a nyúlvány alatti réteg

– a rácsrosti réteg.

3 kötőszöveti rostfélét különböztetünk meg az irhában:

–Kollagén rost (a legvastagabb, a legnagyobb szakítószilárdságú rost)

–Rács rost (elágazó vékony rost, az erek és járulékos elemek közt található)

–Elasztikus rost ( a bőr rugalmasságát adja, a kor előrehaladtával mennyisége       fokozatosan       csökken

III. A bőralja felépítése:

A bőralja döntően zsírszövetből áll. A zsírsejtek lebenyekben helyezkednek el, amelyeket kötőszövetes sövények választanak el. A kötőszövetes sövények az irha kötőszövetének folytatásai, ebben futnak a bőrt tápláló erek, és az ideg rostok.